[44-25] [24-5] [4-1]
 Elindultam Muleck után..... nem is kérdezősködtem hanem csak mentem.
A város kijáratánál az őr megállított minket.....
-Hát hova hova emberek???
Kérdezte vigyorogva.
-Hát mi csak egy éjszakára maradtunk és már megyünk is....
-Értem akkor menjetek isten hirével.....
És elengedett minket.
|
 -Nos.....el kéne valahogy jutni a város melleti erdőbe, ott van egy nagy tó.
-Na oda kéne mennünk a többit majd ott megtudod.
Elindultam a város kijáratához és meg se vártam hogy válaszoljon csak hátranéztem hogy jön-e utánam.
|
-Jólvan csak megkérdeztem szeretem tudni a dolgokat, nem kell egyből rosszakat mondani....
Mondtam neki viccelődve.
-És mi lenne a mai feladatunk?????
Kérdeztem érdeklődve.
|
Karba tettem a kezem és egy félmosollyal az arcomon válaszoltam.
-A közeljövőben lesz egy két gondunk egymással ha tovább faggatózol.
-Legyen elég annyi hogy megvan a mai feladatunk. néztem Siriusra gonosz vigyorral .
|
-Nagyon csendben voltál tegnap este mit csináltál????
Kérdeztem komoran és elvettem egy almát a mellettünk lévő standról és elkeztem csócsálni utána énis a falnak dőltem.
-Na várom a válasz.
Mondtam érdeklődve.
|
Hunyorogva léptem ki az ajtón.
-Miért kell így felébreszteni az embert korán reggel?! Morogtam.
Hírtelen észrevettem hogy milyen sok ember van a városban.
-Kis város mi? Vigyorogtam a falnak dőlve .
|
Muleck rámcsapta az ajtót és egyedül maradtam.....
Bementem a szobámba és lefeküdtem, és pár percre rá elaludtam.
Reggel felébredtem és bekopogtam Muleck szobájába...
-Muleck bentvagy???
Kérdeztem aggódva hogy merre lehet mert nem akart válaszolni.
Kimentem és mintha hangyák lettek volna az emberek annyian voltak kint.
Meg is lepődtem mert este egy lélek sem volt az utcákon.
Pár percre rá Muleck is kijött....
|
-Hát nem egy szép szálloda de egy estére jó lesz. dönnyögtem.
Bementünk és ahogy beléptünk egy kis folyosó volt elöttünk két oldalon két szobával. Előresiettem és majdnem fellöktem Siriust. Gyors benéztem a két szobába majd a bal oldali ajtajába támaszkodva közöltem
-ne zavarj reggelig.......dolgom van! csaptam be a szobaajtót.
|
-Rendben bejöhettek de csak egy éjszakára....
Mondta az őr és mi bementünk.
Furcsának tartottam hogy a "város" ki volt ürülve mert egy városban zajlik az élet még este is.
Megszólaltam suttogva....
-Te nekem ez nem tetszik.... Túl nagy a csend, túl nagy....
-Szerintem itt valami nagyon nem stimmel...
Modtam halkan Muleck-nek és tovább sétáltunk.......
-Ebben a házban lakhatnak de semmi olyat ne tegyenek amit én se tennék!!!
És az őr visszaballagott a helyére...
|
-Nyugalom......néztem Siriusra.
Feltekintettem az őrre és kicsit nyugodtabb hangon megszólaltam.
-Bejöhetünk éjszakára vagy nem nyitsz ajtót két bőkezű idegennek?
A zsebemből elővettem egy kis erszényt tele arannyal és feldobtam az őrnek. Kicsit vártam a reakciójára majd vigyorogva tekintettem Siriusra.
|
Láttam Muleck-et hogy annyira röhög hogy nekem kellett beszéljek....
-Ööööö......... jóestét mi szállást szeretnénk kérni ugyanis csak ezt a falut találtuk meg......
-Falúúúú....... Kikérem magamnak hogy egy ilyen senkiházi falunak nevezze Lord Kelvyn gyönyörű városát!!!!!
Mikor ilyen fennhangon mondta azonnal begurultam.....
-Én senkiházi hát nézzen már magára én egy tudós vagyok ugyhogy szerintem csenben kéne maradnia mert 10x annyit tudok mit maga.....
Feldultan bolintottam Muleck-nek hogy inkább ő beszéljen mert engem kiidegel.....
|
Meghökkenve néztem fél percig aztán kitört belőlem a röhögés.
-K.....kom...komolyan beszélsz??
fuldokoltam a röhögéstöl.
Annyira röhögtem hogy a végén valaki kiszólt a fal mögül.
-Ki van ott?? kérdezte egy idegen hang.
felnéztem és egy őrt láttam a fal tetején.
Intettem a kezemmel még mindig röhögve Siriusnak hogy beszéljen.
|
Mikor Muleck feltette a kérdés csak néztem rá és törtem a fejemet! Kis idő mulva megszolaltam.....
-Tudom már!!!!!!
-Lehet hogy hülyén fog hangzani de szerintem kopogjunk be hátha ajtót nyit valki..........
Gondoltam magamban... Kissé idiotán éreztem magam mert úgy nézett rám.....
|
Mire Sirius feltette a kérdését Lucy-nak én már karon ragadtam és elindultunk a faluba. Nem sokkal később elérkeztünk a falu bejáratához de az zárva volt. Ránéztem Siriusra.
-Na?
-hogy jutunk be? támaszkodtam a földbe szúrt kaszámra és vigyorogva vártam a választ .
|
-Rendben felőlem. Lucy de nem lessz bajod ha egyedül leszel???
Kérdeztem aggódva.
 -Ne félts engem tudok magamra vigyázni, nem lessz semmi gond. Megigérem.
Mondtam magabiztosan. Aztán elindultunk. Pár kilométerrel a falu előtt megáltam a közeli erzőnél.
-Aztán vigyázz magadra.
Mondtam neki szomorúan. És bementünk a faluba!
|
 - Hol látsz itt Féldémont és Démonkutyát?
Mondtam nevetve majd eltüntek a szarvaim, tüskéim és minden démonra utaló kinövés vagy testi elváltozás .
- Na?
- Hol itt a probléma?
Néztem Siriusra kérdően.
Láttam hogy Kira felölti az álcáját és én is így tettem
Eltüntek a szarvaim és a hosszú karmaim.
- Lucy majd letelepedik egy közeli hegyen vagy erdőben.
- Indulhatunk is.
Feleltem.
|
-Rendben de nem tudom mit fognak szolni egy Féldémonhoz egy Sárkányhoz és egy démon izé kutya vagy nem tudom mi vagy. -Közületek én nézeki a legemberibbnek. Már bocs.
Mondtam Kirának csodálkozva.
|
-Nem foglak feláldozni de ezt már Lucy is tudja.
Odaléptem Sirius mellé és leültem a fölre. Mosolyogva néztem ahogy Lucy értelmetlen kérdésekkel bombázza szegény Kirát.
Léptem kettőt hátra majd mérgesen ránéztem a sárkányra.
- Mi lenne ha nem szövegelnél feleslegesen?
Aztán Muleckre és Siriusra pillantottam.
- Van a közelben egy falu ott biztos találunk éjszakai szállást.
-Ha most indulunk estére oda is érünk.
|
-Ah szia Kira. Uristen de fáj a fejem.
Mondtam halkan és oriási fejfájással.
-Mi történt velem???
-Csak annyira emlékszem hogy elmenekültünk és leestem.
-Apropó te meg hogyan kerülsz ide tudtommal fel akarsz áldozni minket!!!!
Mondtam dühösen Mulecknek.
-Sziaaaaaa KIra..... Örülök hogy megismertelek.
Mondtam boldogan hogy végre egy új barátom lett.
-Kira neked mi a kedvenc szined?????
-Kira neked mi a kedven ételed???
-Kira neked hol van a kedvenc helyed???
Kérdeztem tőle nagy örömmel és izgatottsággal.
Látszódott hogy már fárszatom szegénykét a kérdéseimmel.
|
Hallgattam Lucyt és éreztem hogy mostmár nem fél.
Ellenben én éreztem valami nagyon furcsát.
Mintha ismerős lenne, de mégis valami rossz.
Gondolkoztam hogy mi lehet ez az érzés majd szóltam Lucynak hogy pár perc és jövök vissza addig maradjon itt.
Elindultam de három fával arrébb valami árnyat láttam.
Vártam hogy mi lesz ebből .
Majd hírtelen elémtoppant az én leghűségesebb régi társam.
Felkiáltottam örömömben.
-Kira?!
-Ho.....h.....ho...hogy kerülsz te ide?!
-Örülök hogy ismét melletted lehetek.....hosszú utam volt ide.
-Tudod amikor lemondtál rólam akkor nagyon magamra maradtam......
Lehajtottam a fejem és lassan egy könnycsepp csorgott végig az orromig.Gyors felkaptam a fejem mintha nem is történt volna semmi.
-De tudod....mostmár itt vagyok.
-A háttérben ők biztos a barátaid!
Megragadtam Muleck karját majd odamentünk a többiekhez.
-Üdvözlök mindenkit!
-Kira vagyok!
-Arra gondoltam jövök segíteni nektek.
|
[44-25] [24-5] [4-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés