[9-1]
 Ahogy sétálgattunk, egyszer csak megszólaltam.
-Egyébként ti mit kerestek errefelé?-közben odaértünk a fához amire felmásztam az almáért. Most nem volt kedvem felmászni ezért növesztettem a tenyerembe két tüskét ls azokat kilőve leesett két alma a fáról. Felkaptam az almákat és a lánynak nyújtottam őket.
-Tessék, biztos kell egy kis élelem.
-Fogadjátok el barátságom jeléül.
|
Bár furcsán néztem a fiúra,de megböktem Dan oldalát,aki először nem akart elindulni,majd valami nehezen még is csak sikerült neki,de éreztem,hogy nincs sok kedve hozzá.
-Köszi. -nyekkentem meg,mikor a srác mellé értünk,ellenben nem mentem túl közel hozzá,mert ismertem a lovam,és nem akartam kinyírni a srácot.
|
Néztem egy darabig a lányt és végül úgy gondoltam, hogy hagyom a küldetésem és majd legközelebb megcsinálom ha ráérek.
-Na jó akkor félre teszem a küldetést és visszamegyek veled a faluba.
-Gyere velem!-szóltam neki majd elindultam visszafelé.
|
Sóhajtottam.
-Milyen messze van? -nincs kedvem visszamenni oda,ahonnan jöttem. Finoman szólva lehet nem örülnének nekem. Na,meg baromi messze van. Vagy sikerült elkerülnöm egy falut.
|
Néztem hogy a lány egyszercsak megindul oldalra a lóval. Láttam hogy nem szereti a lova az idegeneket ezért maradtam ahol voltam. Amikor a lány a nevét mondta akkor rámosolyogtam.
-Persze hogy van itt falu!-kiáltottam fel.
-Onnan jövök.
-Bár most épp én küldetésre megyek az erdő túloldalára a másik faluba.
-Már úgy fél úton lehetünk a két falu közt.
-Elvezesselek a másik faluba?
|
Ahogy mentünk tovább,egy srác jött velünk szembe. Ahogy köszönt megállítottam Dant. Csak néztem a srácra,mikor felém nyújtotta a kezét,akkor Dan sunyított és elkezdett oldalazni.
-Héé,nagyfiú. -igyekeztem egyhelyben tartani. Nos,ő sem szívleli az idegeneket. Mikor nagyjából sikerült lenyugtatni a mént,akkor néztem ismét a srácra.- Carla vagyok. -bólintottam. Ha akartam se tudtam volna kezet fogni vele,a ló izgágasága miatt- Van erre valahol falu? -kérdeztem,közben Dan valami nehezen megállt.
|
Egy kicsit el időztem a faágon és utána újra elindultam. Sétálgattam egy ideig és utána szembe jött velem egy lány egy lovon. Odasiettem a lányhoz.
-Helló! -mosolyogtam
-Végre egy ember !-nevettem el magam.
-Húú...ezer bocsánat a modoromért csak már egy ideje sétálgatok ebben az erdőben és még nem láttam élőlényt itt.
-Egyébként Avosza a nevem.-nyújtottam a kezem a lány felé.
|
 Hirtelen felkordult a gyomrom. Erre Dan fölkapta a fejét.
-Nem,nem érdekel. Akkor is tovább megyünk. -ingattam fáradtam a fejem,a mén pedig megrázta a fejét. Közben lassan sétálgattunk tovább. Esküszöm,ha 2 napon belül nem találunk egy falut vagy várost,akkor én leeszem magamról a páncélt.
Sóhajtottam egyet,majd megvakartam a fejem tövét. Lehet tényleg a másik leágazáson kellett volna elmenni?
|
Épp egy hatalmas erdőben sétálgattam mikor megláttam egy nagy fát tele almával . Gyors felmásztam a fára néhány almáért. Miközben falatoztam kifeküdtem egy ágra és bámultam a fa leveleit.
|
[9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés